Ruszt - A Fertő-tó környékének legszebb települése

Az itt élő gólyák kelepélésétől mindig hangos, bájos hangulatú Ruszt, a szőlő és a bor városa. A történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városaként ismert település egy igazi ékszerdoboz. XVII. században kialakított városképe a mai napig meghatározza szerkezetét. Az óváros 2001 óta az UNESCO világörökség része. A település első említése Károly Róbert adományleveléből való, 1317-ből. Vásártartási jogot Hunyadi Mátyástól 1470-ben kapott a város, Mária királyné 1524-ben engedélyezte, hogy a borosgazdák hordóikon koronás „R” betűt tüntethessenek fel márkajelzésként, ez a jel a ruszti borok palackjain a mai napig is használatos. Hetivásár engedélyt 1624-ben II. Ferdinánd császár adott, majd 1669-ben a város az Esterházyaktól, 1680-ban pedig I. Lipóttól végleg megváltotta magát, kellő mennyiségű aranypénzen. Azaz szabad királyi város lett. 1703-ban a város harc nélkül adta meg magát Károlyi Sándor kuruc generális seregének. 1809 júliusa és novembere között francia csapatok szállták meg, melyek ellátását és elszállásolását a polgároknak kellett állniuk. 1836-ban V. Ferdinánd király újra megerősítette a város kiváltságait. 1876-ban elveszítette több évszázados kiváltságait, és a trianoni békeszerződésig Sopron vármegyéhez csatolták. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztriához került. 

Ruszt (németül Rust) ma Őrvidék (Burgenland) tartományhoz tartozó járási jogú szabad város.