Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A ruszti Halásztemplom
Ruszt városának legkorábbi ismert építménye egy XII. századi román stílusú kápolna volt. Ennek a helyére épült fel a város egyik legbecsesebb műemléke: a Halásztemplom. A városka lakói ugyanis két fő foglalkozást űztek ekkoriban: a szőlőtermesztést és a halászatot.
A legenda szerint Nagy Lajos király lánya, Anjou Mária hercegnő építtette a templom melletti kápolnát hálája jeléül, mivel a helyi halászok mentették ki vihar idején a Fertő-tóból. Déli oldalán épült fel a Szent Pongrác tiszteletére kialakított kápolna, amely az 1400-as évek óta itt áll gótikus stílusban. Érdekesség, hogy Nagy-Magyarország területén csak két templom viseli a vértanú nevét.
1529-ben nagy tragédia érte a települést, ugyanis a törökök feldúlták a várost, s a templomot is felgyújtották. Ruszt lassan állt talpra, ennek ellenére a tragédia után rögvest nekiláttak a templom újjáépítésének. Ekkor kötötték össze a Pongrác kápolnát és a Mária kápolnát egy kereszthajóval, majd egy orgonakarzatot is építettek hozzá. (Itt található az Őrvidék legrégebbi orgonája) A XVI. században a lakosság áttért az evangélikus hitre, így a templomot ők kapták meg 1580-ban, melyet csak az ellenreformáció idején vehettek vissza a katolikusok. A templomot lőréssel körbevett elődfal védte a betolakodóktól, amelyet az idelátogatók most is láthatnak. Itt található továbbá az Őrvidék legrégebbi falfreskói, amelyet még a középkorban alkottak meg.
A Halásztemplom ma már teljesen elveszítette funkcióját. Isten háza ma már csak kulturális rendezvényeknek ad otthont.
Képek:
- Ruszt 1859-ben. Forrás: https://varlexikon.hu/ruszt
- Ruszti képeslap 1925-ből. Forrás: https://www.best-of-burgenland.com/
- A Halásztemplom ma.