A város legrégebbi épülete a több kor emlékét is őrző Halász-templom. Az egykori katolikus templomot a régi temető és egy középkori lőréses erődfal veszi körül. Legkorábbi részeit a XII. században emelték, majd 1400 körül gótikus stílusban kibővítették és átalakították az épületet, ekkor épült a csúcsíves boltozatú szentély, a kereszthajó és az orgonakarzat is. A templom belső terében különösen figyelemre méltóak a román-kori freskómaradványok, a bordás boltozatú Pongrác-kápolnában pedig a XV. századi falfestmények. A csúcsíves Pongrác-kápolna mérműves ablakainak gótikus üvegfestményei káprázatosan szépek. A jobb oldali bordás csillagboltozatú Mária-kápolnát a hajótól csúcsíves diadalív választja el. A legenda szerint Mária magyar királynő (Nagy Lajos király lánya) alapította a kápolnát, hálából azért, hogy a ruszti halászok a Fertő tavon megmentették az életét egy viharban. Anyakönyveit 1658-tól vezetik. 1938-ban itt fedezték fel az Őrvidék legrégibb középkori freskóit, melyeket 1949 és 1954 között restauráltak. A templomban a nyári hónapokban koncerteket is rendeznek. A templom ma már egyházi célokat nem szolgál, áprilistól októberig reggeltől sötétedésig látogatható.