Nevezetességek, látnivalók

A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma 1649 és 1651 között épült. Eredetileg evangélikus templom volt, mely 1674-ben lett a katolikus egyházé. Mennyezetképeit 1798-ban Steiner Bálint, oltárképeit Franz Sigrist festette, az orgonát pedig egy győri mester készítette. Ha a Szentháromság templomban is szeretnénk körülnézni, érdemes megtekintenünk a jobb oldali mellékoltárt, melynek képén Szent István ajánlja fel a magyar koronát Szűz Máriának.

A város legrégebbi épülete a több kor emlékét is őrző Halász-templom. Az egykori katolikus templomot a régi temető és egy középkori lőréses erődfal veszi körül. Legkorábbi részeit a XII. században emelték, majd 1400 körül gótikus stílusban kibővítették és átalakították az épületet, ekkor épült a csúcsíves boltozatú szentély, a kereszthajó és az orgonakarzat is. A templom belső terében különösen figyelemre méltóak a román-kori freskómaradványok, a bordás boltozatú Pongrác-kápolnában pedig a XV. századi falfestmények. A csúcsíves Pongrác-kápolna mérműves ablakainak gótikus üvegfestményei káprázatosan szépek. A jobb oldali bordás csillagboltozatú Mária-kápolnát a hajótól csúcsíves diadalív választja el. A legenda szerint Mária magyar királynő (Nagy Lajos király lánya) alapította a kápolnát, hálából azért, hogy a ruszti halászok a Fertő tavon megmentették az életét egy viharban. Anyakönyveit 1658-tól vezetik. 1938-ban itt fedezték fel az Őrvidék legrégibb középkori freskóit, melyeket 1949 és 1954 között restauráltak. A templomban a nyári hónapokban koncerteket is rendeznek. A templom ma már egyházi célokat nem szolgál, áprilistól októberig reggeltől sötétedésig látogatható.

A törökök támadásai ellen a várost egykor fallal vették körül. A városfalmaradványokkal sok helyen találkozhatunk a belvárosban. Néhol a fal köré épültek a házak, másutt a ház egyik fala a városfal, de több helyen szabadon is látható. A régi városkapu teljes épségben megmaradt a városháztér keleti végénél. A városkapun áthaladva egy rövid sétával elérkezünk a Fertő tóhoz.

Ruszt középkori városfalakkal körbevett belvárosának szinte minden épülete műemlék. A patinás polgárházak sok helyen őrzik eredeti reneszánsz vagy barokk stílusukat. A homlokzatokat sgrafittók, stukkók díszítik, több épületbe is be lehet menni, körülnézni az udvarban. Különösen festőiek a nagyobb utcákat összekötő kis közök, régi házaikkal, belső udvaraikkal. Így a polgárházak, melyek a 16. és 19. század között épültek reneszánsz, barokk stílusban vagy historizáló homlokzattal, szép ablakkeretekkel és kapuzatokkal, erkélyekkel, címeres és stukkódíszítéssel igazi ékszerdobozzá teszik a belvárost. Az óváros 2001-óta az UNESCO világörökség része.

A főtér jellegzetes épülete a háromszárnyú városháza, egyik része a Conradplatzra néz, a vörösre festett homlokzatú épület fehér csíkozású sarkaival meghatározó eleme a ruszti városképnek. Az épületben találjuk a turisztikai információs irodát, ahol ingyenes térkép mellett a szállásokról, vendéglátóhelyekről, programokról is teljes körű tájékoztatást kaphatunk.

Nem véletlen, hogy Ruszt címerállata is a gólya, annyira jó itt a klíma, hogy az a bizonyos 15-20 gólyapár tényleg minden évben fészkel itt. A rusztiak akkora becsben tartják őket, hogy létrehozták a Rusti Gólyavédő Egyesületet, s gondozzák a fészkeket is. A madarak mindennapjait egyenes adásban, webkamerával is figyelemmel kísérhetjük.

A Városháza előtti téren álló díszkút tetején a kétfejű sas látható a magyar koronával.

Ruszt szerencsés, hiszen a Fertő tó partján fekszik, saját kikötője, ugyanakkor strandja is van. A tavon kiváló kerékpárút is átvezet. Az anyaország felől Fertőrákosról lehet áthajózni ide. A városból 1200 m hosszú töltésen vezető út vezet a hatalmas nádason keresztül a kikötőhöz és a kis, de szépen rendben tartott városi strandhoz. A májustól szeptemberig nyitva tartó strand 9-től este 7-ig látogatható felnőtteknek 4 euróért.